[vc_row][vc_column][vc_column_text]<\/p>\n
A keny\u00e9r kialakul\u00e1sa<\/strong> A magyarok m\u00e1r az \u0151shaz\u00e1ban a t\u00e9li sz\u00e1ll\u00e1sok k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n \u00e9tkez\u00e9si c\u00e9lra gabon\u00e1t termesztettek. A lep\u00e9nyk\u00e9sz\u00edt\u00e9s f\u00e1raszt\u00f3 munk\u00e1j\u00e1t asszonyok v\u00e9gezt\u00e9k. A lep\u00e9nyb\u0151l \u2013 azaz a kov\u00e1sztalan keny\u00e9rb\u0151l \u2013 fejl\u0151d\u00f6tt ki a kov\u00e1szos keny\u00e9r.<\/p>\n Az \u0151rl\u00e9s is nagy v\u00e1ltoz\u00e1son ment \u00e1t. A malomkerekeket el\u0151sz\u00f6r rabszolg\u00e1k, majd \u00e1llatok hajtott\u00e1k. Hamarosan munk\u00e1ba fogt\u00e1k a v\u00edz \u00e9s a sz\u00e9l erej\u00e9t is. A sz\u00e9lmalmok el\u0151sz\u00f6r 1100 k\u00f6r\u00fcl Franciaorsz\u00e1gban kezdtek elterjedni.<\/p>\n A keny\u00e9r eredete mond\u00e1kban, eposzokban, vall\u00e1sos sz\u00f6vegekben \u00edr\u00e1sos form\u00e1ban megtal\u00e1lhat\u00f3 a mezopot\u00e1n, assz\u00edr, egyiptomi, g\u00f6r\u00f6g, r\u00f3mai \u00edr\u00e1sokban. Megjelenik a f\u00e1ra\u00f3k s\u00edrjainak d\u00edszes fal\u00e1n, a g\u00f6r\u00f6g fr\u00edzek \u00e9letk\u00e9peiben. A kereszt\u00e9ny vall\u00e1s k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tiszteletet adott a keny\u00e9rnek. A vall\u00e1si szertart\u00e1sokon a kov\u00e1sztalan keny\u00e9r \u2013 az ostya \u2013 J\u00e9zus test\u00e9t szimboliz\u00e1lta.<\/p>\n A keny\u00e9r az id\u0151k folyam\u00e1n a legfontosabb \u00e9lelmiszer lett \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben az \u00e9letfenntart\u00e1s \u00f6sszes sz\u00fcks\u00e9glet\u00e9t jellemezte. Gondoljunk csak a keny\u00e9rrel \u00e9s s\u00f3val t\u00f6rt\u00e9n\u0151 vend\u00e9gfogad\u00e1s szok\u00e1s\u00e1ra, a kenyere jav\u00e1t megev\u0151 id\u0151s emberre, vagy a keny\u00e9rgondokkal k\u00fcszk\u00f6d\u0151 szeg\u00e9nyekre.<\/p>\n K. latin nev\u00e9t (panis) P\u00e1n istent\u0151l vette, vagy az\u00e9rt, mert \u0151t tartott\u00e1k feltal\u00e1l\u00f3j\u00e1nak, vagy mert az \u0151 form\u00e1j\u00e1ra s\u00fct\u00f6tt\u00e9k az els\u0151 kenyereket.<\/p>\n \u0150seink kenyere<\/strong> Kb. 5000 \u00e9vvel ezel\u0151ttr\u0151l m\u00e1r olyan bizony\u00edt\u00e9kok \u00e1llnak rendelkez\u00e9sre, melyek szerint K\u00edn\u00e1ban, vagy a magas hegyek k\u00f6z\u00f6tt elter\u00fcl\u0151 Tibetben \u00e1rpakenyeret k\u00e9sz\u00edtettek. Az \u00e1rpa hamar elterjedt \u00e9s nyoma van az egyiptomiakn\u00e1l, Kis-\u00c1zsi\u00e1ban, \u00c9szak-Afrik\u00e1ban \u00e9s a r\u00e9gi r\u00f3maiakn\u00e1l, s\u0151t Amerika \u0151slakosai is fogyasztott\u00e1k.<\/p>\n A b\u00fazatermeszt\u00e9s b\u00f6lcs\u0151je Eur\u00e1zsia. A gabonaf\u00e9l\u00e9k els\u0151 tudatos sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t \u00e9s kezdetleges termeszt\u00e9s\u00e9t a sum\u00e9rok v\u00e9gezt\u00e9k. Az els\u0151 b\u00fazakenyerek kb. 7000 \u00e9vvel ezel\u0151tt jelentek meg. A British Museum Egyiptom ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n 5000 \u00e9ves b\u00fazakeny\u00e9r l\u00e1that\u00f3. A lep\u00e9nykenyerek ut\u00e1n val\u00f3sz\u00edn\u0171leg Egyiptomban sz\u00fcletett meg a kelesztett keny\u00e9r, kb. i. e. 3000 k\u00f6r\u00fcl. Az \u00f3kori g\u00f6r\u00f6g\u00f6knek \u00e9s r\u00f3maiaknak m\u00e1r gazdag keny\u00e9rkult\u00far\u00e1juk volt, k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9s \u00edzes\u00edtett kenyereket is s\u00fct\u00f6ttek; Hippokrat\u00e9sz dietetik\u00e1j\u00e1ban 2000 \u00e9vvel ezel\u0151tt m\u00e1r 17-f\u00e9le kenyeret sorol fel.<\/p>\n A keny\u00e9r sz\u00f3 eredete \u00e9s jelent\u00e9se<\/strong> A keny\u00e9r val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u0151smagyar kori j\u00f6vev\u00e9nysz\u00f3, korai jelent\u00e9se, rokon nyelvi adatokb\u00f3l k\u00f6vetkeztetve, \u2018k\u00e1saf\u00e9le, dar\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt \u00e9telf\u00e9les\u00e9g\u2019 lehetett. A honfoglal\u00e1st megel\u0151z\u0151, f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9st is mag\u00e1ban foglal\u00f3 \u00e9letm\u00f3dban felt\u00e9telezhet\u0151 a lep\u00e9nykeny\u00e9r k\u00e9sz\u00edt\u00e9se, miut\u00e1n az m\u00e1r a f\u00f6ldm\u0171ves neolit kult\u00far\u00e1kban rendszeresen jelen volt. A keny\u00e9r sz\u00f3 a honfoglal\u00e1s idej\u00e9n felt\u00e9telezhet\u0151en ezt a lep\u00e9nykenyeret jelentette, noha a kapcsolatr\u00f3l magyar nyelvi adat csak 1315 k\u00f6r\u00fcl, egyh\u00e1zi sz\u00f6vegben, maradt fenn.<\/p>\n Amikor az elit kult\u00far\u00e1ban az erjesztett keny\u00e9r megjelent, a keny\u00e9r sz\u00f3 jelent\u00e9s\u00e9t arra is kiterjesztett\u00e9k. A k\u00e9tf\u00e9le \u201ekeny\u00e9r\u201d k\u00e9s\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori egy\u00fctt\u00e9l\u00e9se idej\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik a pog\u00e1csa j\u00f6vev\u00e9nysz\u00f3, amely eredetileg hamuban-par\u00e1zsban s\u00fclt lep\u00e9nykenyeret jelent. A lep\u00e9nykeny\u00e9r megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00e9re a sz\u00f3 j\u00f3l j\u00f6hetett. Hossz\u00fa t\u00e1von majd pog\u00e1csa lesz a lep\u00e9nykeny\u00e9r \u00e9s keny\u00e9r az erjesztett keny\u00e9r neve. A 16. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig azonban m\u00e9g el\u0151fordult az irodalmi nyelvben, hogy k\u00f6r\u00fcl\u00edr\u00e1ssal b\u00e1r, de mindkett\u0151t keny\u00e9rnek nevezt\u00e9k. Pog\u00e1csakeny\u00e9r, pog\u00e1cs\u00e1s keny\u00e9r megjel\u00f6l\u00e9s is haszn\u00e1latos volt a r\u00e9gebbi forma megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00e9re. A 17. sz\u00e1zadt\u00f3l kezdve t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem nevezt\u00e9k keny\u00e9rnek a lep\u00e9nykenyeret.<\/p>\n M\u00e1sfajta kenyerek<\/strong> Keny\u00e9rnek nevezz\u00fck azokat a s\u00fctem\u00e9ny \u00e9s h\u00fask\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyeket is, amelyek form\u00e1z\u00e1sa hasonl\u00edt a keny\u00e9r alakj\u00e1ra. (Pl.: h\u00faskeny\u00e9r, p\u00fcsp\u00f6kkeny\u00e9r, gy\u00fcm\u00f6lcskeny\u00e9r stb.) A rizs nagyon jelent\u0151s \u00e9lelmiszer volt \u00e9vezredeken kereszt\u00fcl K\u00edn\u00e1ban, Jap\u00e1nban, Indi\u00e1ban \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban D\u00e9lkelet-\u00c1zsi\u00e1ban, s\u0151t ma is sok sz\u00e1zmilli\u00f3 ember mindennapi t\u00e1pl\u00e1l\u00e9ka \u00e9s kenyere.<\/p>\n Ismer\u00fcnk \u201ef\u00e1n term\u0151\u201d kenyereket is. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul Afrik\u00e1ban a keny\u00e9rfa m\u00e1sf\u00e9l-k\u00e9t kil\u00f3s term\u00e9se, egyes afrikai \u00e9s indiai n\u00e9pek sz\u00e1m\u00e1ra a ban\u00e1n, a datolya, \u00e9s m\u00e1s p\u00e1lm\u00e1k term\u00e9sei.<\/p>\n A keny\u00e9r betegs\u00e9gei<\/strong> Forr\u00e1s: wikip\u00e9dia<\/p>\n [\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row]<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A gy\u0171jt\u00f6get\u0151 \u00e9letm\u00f3dot folytat\u00f3 \u0151sember a magvakat el\u0151sz\u00f6r term\u00e9szetes form\u00e1j\u00e1ban, majd a t\u0171z megismer\u00e9s\u00e9vel megp\u00f6rk\u00f6lve r\u00e1gcs\u00e1lta el.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":1289,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/babypan.ro\/dobo\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1"}],"collection":[{"href":"https:\/\/babypan.ro\/dobo\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/babypan.ro\/dobo\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/babypan.ro\/dobo\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/babypan.ro\/dobo\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/babypan.ro\/dobo\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1044,"href":"https:\/\/babypan.ro\/dobo\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1\/revisions\/1044"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/babypan.ro\/dobo\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1289"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/babypan.ro\/dobo\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/babypan.ro\/dobo\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/babypan.ro\/dobo\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
\nA gy\u0171jt\u00f6get\u0151 \u00e9letm\u00f3dot folytat\u00f3 \u0151sember a magvakat el\u0151sz\u00f6r term\u00e9szetes form\u00e1j\u00e1ban, majd a t\u0171z megismer\u00e9s\u00e9vel megp\u00f6rk\u00f6lve r\u00e1gcs\u00e1lta el. Hamarosan r\u00e1j\u00f6tt arra, hogy a r\u00e1g\u00e1s f\u00e1rads\u00e1g\u00e1t megtakar\u00edthatja, ha v\u00edzzel megf\u0151zve k\u00e1s\u00e1t k\u00e9sz\u00edt. Egyszer\u0171bb\u00e9 v\u00e1lt munk\u00e1ja, amikor felfedezte, hogy a sok\u00e1ig puhul\u00f3 magvakat meg is lehet \u0151r\u00f6lni, v\u00edzzel pedig lep\u00e9ny k\u00e9sz\u00edthet\u0151. A r\u00e9g\u00e9szek gyakran tal\u00e1ltak olyan nagym\u00e9ret\u0171 lapos ed\u00e9nyeket, amelyekben feltehet\u0151en lep\u00e9nyeket lehetett s\u00fctni. \u00c9tkez\u00e9sre legkor\u00e1bban \u00e1rp\u00e1t \u00e9s zabot haszn\u00e1ltak. A rozs a n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s kor\u00e1ban terjedt el, a b\u00faza pedig a hagyom\u00e1nyok szerint \u00c1zsi\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik.<\/p>\n
\nA mai keny\u00e9r alapj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 gabonaf\u00e9l\u00e9k nem mindig voltak ismertek. 5-10 ezer \u00e9vvel ezel\u0151tt gyakorlatilag b\u00e1rmilyen n\u00f6v\u00e9ny term\u00e9s\u00e9b\u0151l valamifajta kenyeret k\u00e9sz\u00edtettek ami erre alkalmas volt. Az egyiptomiak p\u00e9ld\u00e1ul a l\u00f3tuszvir\u00e1g magterm\u00e9s\u00e9t gy\u0171jt\u00f6gett\u00e9k, \u0151r\u00f6lt\u00e9k, meggy\u00fart\u00e1k, \u00e9s hossz\u00fa ideig a N\u00edlus v\u00f6lgyiek t\u00e1pl\u00e1l\u00e9ka a l\u00f3tuszkeny\u00e9r volt.<\/p>\n
\nA keny\u00e9r sz\u00f3 az \u00fajkori magyar k\u00f6znyelvben csak a magas, erjesztett kenyeret jelenti. Sz\u00e1mos eur\u00f3pai nyelvben viszont a megfelel\u0151 sz\u00f3 jelent\u00e9se mag\u00e1ban foglalja egyr\u00e9szt a keny\u00e9r r\u00e9gi form\u00e1j\u00e1t, az erjesztetlen lapos lep\u00e9nyt, m\u00e1sr\u00e9szt pedig a kal\u00e1csf\u00e9l\u00e9ket is. A magyar keny\u00e9r fogalom az ut\u00f3bbiakra sosem terjedt ki igaz\u00e1n, a lep\u00e9nykeny\u00e9rre viszont igen.<\/p>\n
\nB\u00e1r a keny\u00e9r sz\u00f3 sz\u00e1munkra manaps\u00e1g els\u0151sorban a kenyeret mint p\u00e9kterm\u00e9ket jel\u00f6li, azonban jel\u00f6lhet gyakorlatilag b\u00e1rmilyen olyan \u00e9lelmiszert, mely egy n\u00e9p vagy n\u00e9pcsoport sz\u00e1m\u00e1ra alapvet\u0151, napi, n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot jelent. \u00cdgy h\u00e1t a n\u00e9p mindennapi kenyere sokszor nemcsak a gabon\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett keny\u00e9r, hanem f\u00e1k gy\u00fcm\u00f6lcsei, gum\u00f3k \u00e9s egy\u00e9b n\u00f6v\u00e9nyi r\u00e9szek.<\/p>\n
\nNy\u00fal\u00f3sod\u00e1s:<\/strong> a Bacillus subtilis sp\u00f3r\u00e1s bakt\u00e9rium okozza, a ny\u00e1ri melegben fordulhat el\u0151. A savanyk\u00e1sra kov\u00e1szol\u00e1s megv\u00e9d t\u0151le.
\nV\u00e9res keny\u00e9r:<\/strong> a Serratia marcescens okozza, ma m\u00e1r igen ritk\u00e1n lehet vele tal\u00e1lkozni.
\nPen\u00e9szesed\u00e9s:<\/strong> k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pen\u00e9szgomb\u00e1k, Aspergillus, Penicillum, Mucor nemzets\u00e9g fajai okozz\u00e1k.<\/p>\n